Prológus

HÁT, HÁT, HÁT. Sziasztok. Soha sem hittem volna, hogy újra itt leszek, ezen az oldalon, egy újabb Harry Styles blogot írva. Nos, nem tudom mennyien maradtatok, de igen, ez egy ÚJ történet. (A mostoha báty részeit nem töröltem le, nem volt szívem, de nem hiszem hogy újra belekezdenék.) Egyébként, nagyon rég nem írtam normális fanfiction és az ez a fajta írás már naggggggggyon távol állt tőlem, szóval ha valami érthetetlen, csak képzeletben vágjatok pofán és aztán fogjuk rá a berozsdásodott kezeimre. IGAZÁBÓL: Ha nem szereted a bandát, Harryt, de akarod olvasni a történetet, akkor tedd meg. Harry csak a nevét és a kinézetét "adta", mint ahogy a többi 1D srác is. Na jó, ennyi elég is volt belőlem, remélem azért elnyeri a tetszéseteket és/vagy elmondjátok a véleményeteket. Jó olvasást cuties !! xo

-

Harry Styles

Az eső zuhogott és szinte mindent sár borított. Ránéztem a kezemre, amire egy motel neve volt ráírva. Sajnos elmosódott a víztől, így alig lehetett kiolvasni. Plusz az, hogy futottam is nehezített rajta. Felnéztem fekete kapucnim alól és egy rózsaszínen világító táblát pillantottam meg nem olyan messze. Pink Motel. Néhány betű pislákolt, én pedig egyre gyorsabban kezdtem futni. Amint a hotel ajtaja elé értem berontottam, mint egy őrült. Egyből a recepcióshoz rohantam, aki egy öreg hölgy volt. Szemüvege orra hegyén helyezkedett el és egy újság volt az ölében, ő pedig békésen szunyókált. Megpöcköltem vállát, mire kicsit megugrott.
-Elnézést, én csak..- mielőtt kimondhattam volna azt, amit akartam, egy kulcsot nyomott a kezembe. Elsuttogtam egy köszönöm-öt, és a recsegő lépcső felé vettem az irányt. 93-mas szoba, 93-mas szoba. Ezt hajtogattam, míg meg nem találtam. Belépve az igen kicsi szobába, fintor keletkezett arcomon. Nem volt a legjobb illat és legyek röpködtem össze-vissza a helyen, ahol csak egy hálószoba és egy undorító fürdő volt. Lehámoztam magamról vizes kabátomat, majd lerúgtam cipőmet és vérzőkezemet fogva bementem a büdös fürdőszobába. Szinte mindent feltúrtam, mire találtam egy rongydarabot. Kezemről lemostam a már rászáradt vért, majd köré tekertem a ruhaanyagot. Megmostam arcom és felszisszentem, amikor friss sebeimet érte a víz. A tükörben bámultam az arcom, ami tele volt kék-zöld zúzódásokkal és vérző sebekkel.
-Halott vagy, Styles.- suttogtam tükörképemnek, majd kijöttem a helységről. Magamra kaptam vizes kabátom és cipőm, s magam után bezárva az ajtót rohantam le a lépcsőn, ki az esőbe. Találnom kell egy telefont. Undorral az arcomon sétáltam az utcán. Ez a város undorító volt. Az utcák tele prostituáltakkal, döglött állatokkal az úton és undorító emberekkel, akiknek csak a szex járt a fejükben. Azt utca végén volt egy telefonfülke, én pedig odáig sprinteltem. Bedobtam pár centet a szerkezetbe és beütöttem a számot, amit hívni akartam. Szinte egyből felvette.
-Harry?- hallottam mély hangját, mire kezem ökölbe szorult.
-Malik.- nevét úgy ejtettem ki, mintha ez lenne a legundorítóbb dolog a világon. De az igazat megvallva, ez a város még Maliknál is undorítóbb volt.
-Harry, hol a francba vagy? Liam kibaszottul meg fog ölni.- mondta, mire én csak megrántottam vállam.
-Mondd meg neki kapja be.- próbáltam nyugodt maradni és nem arra gondolni, hogy mennyire megölném azt a férget.
-A főnök is kibaszottul ki fog nyírni.- keserű mosoly kúszott felszakadt ajkaimra.
-Tomlinson is bekaphatja.
-Hol vagy, Harry? Hol a francba vagy?! Azonnal told vissza a segged New Yorkba, Tomlinson úgy is meg fog találni és kibaszottul ki fog belezni, érted Harry? Már most halott vagy!- eddig bírtam. Bekötött kezemmel a készülékbe vertem és olyan hangerőn ordítottam a telefonba, hogy az alvó, öreg hölgy biztos felkelhetett.
-Tudod mit, Zayn? Dögölj meg! Dögöljetek meg, Dögöljön meg Tomlinson és az egész csapata. Ha megtalál, az egyetlen, aki halott lesz az ő lesz.- kiáltottam a telefonba, majd lecsaptam. Idegesen ballagtam vissza a motelbe és vágódtam be úgy, ahogy voltam az ágyba. Meg fogom ölni őket. Meg fogom ölni Paynet, Horant, Malikot és Tomlinsont is.